Dakar rallit nyomok, teljesítmény túra, technikai sport, verseny vagy mi. Most kisimulnak a dolgok, már írni sem akarok haza senkinek, megérkeztem: magam vagyok ismét. Szigorú vagyok magammal. Önálló vagyok, egyedül vagyok, erősödöm, megtanulom megvédeni magam.
Hálás vagyok a bölcseknek, gentlemenek, figyelmesek és azt tanultam tőlük, amire épp szükségem volt. Nem sietek, de csak másokkal tudok lelassulni.
Lassan megy, hogy többet lásson.
Rágódni éveken át lehet, dönteni 1 óra. Amíg nem döntesz nem lesz semmi, csak mégtöbb szenvedés.
Zöld búza mező, alfa hang jungelben, napsütötte bár, függőágy, aquarius, pizza, csoki, a napszemüveg az segít.
Zsigeri visszatérő élmény, hogy nem bízom hogy szeretnek és elfogadnak, engem bántanak.- És most megérzem, hogy szeretet vesz körül, isten szerelem, formátlan, megtelik a szívem a szépséggel, nem vagyok elveszett, nem vagyok egyedül.
Vajon az utazás vagy a szerelem ír fölül mindent vagy old meg mindent?
